Pilisborosjenő

Pilisborosjenő Képviselőtestületének közleménye, 2020. február 25.

A falu 2020-as költségvetéséről sajnos továbbra sem tudunk jó hírekkel szolgálni. A legtöbbek számára már ismert, hogy a korábbi faluvezetés nem számolt el időben az útfelújítási állami támogatással, ezért körülbelül 130 millió forintot kell befizetnünk az Államkincstárba.

Ennél jóval nagyobb összeget, 1,7 milliárd forintot követel Pilisborosjenőtől a Budai Tégla Zrt. A település számára beláthatatlan összegre nagyrészt a 2002-2019 közötti időszakban okozott károk miatt tartanak igényt.

A Küller János vezette önkormányzat úgy ítélte meg, hogy a Budai Téglával megkötött megállapodásoknak a telekadó-mentességet kimondó szabálya érvénytelen, mert a helyi adókról szóló  1990. évi C törvény 7. § e) pontjába ütközik. Ezen az alapon beperelte a Budai Tégla Zrt-t, és bíróság meg is állapította, hogy a telekadó-mentesség jogszabályba ütközik.

A jogi katasztrófa azzal kezdődött, hogy a korábbi faluvezető nem gondolta végig, nem modellezte egy peres eljárás várható következményeit. A bíróság ugyanis megállapította azt is, hogy az adómentesség olyan lényeges feltétele volt a megállapodásnak, amely nélkül a Budai Tégla Zrt. nem kötötte volna meg a megállapodást, mert az ő szolgáltatásai ellenérték nélkül maradtak volna. Így nemcsak a szerződés adómentességet biztosító kitétele vált érvénytelenné, hanem valamennyi, a Budai Tégla Zrt-vel kötött megállapodás érvénytelen.

A bíróság nyomatékkal hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi megállapodások érvénytelensége miatt az önkormányzatnak a Budai Tégla Zrt-vel szemben elszámolási kötelezettsége keletkezett. Mivel elszámolásra nem került sor, 2019 júliusában a Budai Tégla Zrt. megindította az elszámolási és kártérítési pert, melyben 1,7 milliárd forintot követel az önkormányzattól.

Szinte hihetetlen, de a korábbi faluvezetés elszámolási kötelezettsége elmulasztásán túl, a védekezést is elmulasztotta a Budai Tégla Zrt. keresetével szemben, az önkormányzat részéről semmilyen hivatalos reakció nem történt, sőt még az átadás-átvételi dokumentációban sem szerepeltette. Ennek lett az a következménye, hogy az önkormányzati választásokat követően felállt új testület csak 2019. végén, szinte véletlenül, a részére kézbesített bírósági meghagyásból szerzett tudomást a kártérítési igényről.

A jelenlegi faluvezetés gyors intézkedésének köszönhetően sikerült elhárítani az 1,7 milliárd forintnyi kártérítés végrehajtását, és a képviselőtestület jelenleg minden erejével, az őket támogató szakértők segítségével megpróbálja tárgyalásos úton rendezni a helyzetet.

Bár kétségkívül jelentős összegű, vitatott követelése áll fenn a falunak a Budai Tégla Zrt-vel szemben, az 1,7 milliárd forintos per árnyékában az önkormányzat jelentős erőfeszítéseket kell tegyen annak érdekében, hogy sikerüljön egy méltányos mindkét fél számára elfogadható megállapodásra jutni a Budai Tégla Zrt-vel, és megvalósuljon a jogerős ítéletben elrendelt elszámolás.

A tárgyalás, illetve a tárgyalási folyamat eredményéről értesítjük a lakosságot.